Gyakran ismételt kérdések
A hírszerzésnek annak ellenére nincs általánosan elfogadott definíciója, hogy a második legősibb mesterség. A szakirodalom, a best seller kémregények és a közbeszéd számos, olykor egymásra alig hasonlító értelmezést csatol e fogalomhoz.
Mi hírszerzés alatt az állam azon funkcióját értjük, amelyet a kiemelten fontos nemzeti érdekek érvényre juttatása és védelme érdekében, kizárólag erre a feladatra létrehozott, közvetlen kormányzati irányítás alatt működtetett szervezetek – köztük az Információs Hivatal – végeznek speciális eszközöket és módszereket alkalmazva; titkos (bizalmas) és nyílt forrású információk megszerzésével. A politikai döntéshozók számára a hírszerzés mással alig helyettesíthető lehetőséget jelent a az összefüggések, a háttér és a várható hatások alaposabb megítélésére. A hírszerzői körökben evidenciaként kezelt mondás is úgy tartja: „sohasem tudhatsz eleget”.
Olvasatunkban a két fogalom nem azonos. Ügynöknek azokat az Információs Hivatallal vállaltan, tudatosan együttműködő külföldi állampolgárokat nevezzük, akik a politikai döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen információkat birtokolják, vagy pedig ilyen forrásokhoz közel állnak. A hivatásos szolgálatot teljesítő, saját hírszerző tisztjeink nem ügynökök a mi perspektívánkból, ugyanakkor a külföldön „fedésben” tevékenykedő kollégáinkat a helyi elhárítás ügynökként kezeli.
A hírszerző – ahogyan a szó maga is utal rá – megszerzi a szenzitív információkat, és ezekkel támogatja a politikai és katonai döntéshozókat. Az elhárítók viszont a külföldről érkező, Magyarországon leplezetten hírszerző tevékenységet folytató személyek „elhárításán” dolgoznak.
Elemző tiszti és nyelvi feldolgozó beosztás betöltéséhez minimum egy, tetszőleges idegen nyelvből szükséges felsőfokú nyelvvizsga és aktív nyelvtudás; míg egyéb tiszti beosztás esetében egy középfokú nyelvvizsga a követelmény. Tiszthelyettesi beosztás betöltésének ugyanakkor nem feltétele a nyelvismeret, de előnyt jelent egy esetleges jövőbeni tiszti kinevezésnél.
A hivatásos szolgálat sokszínűsége okán természetesen előfordulhat, hogy a munkatárs, az általa végzett munka és Magyarország védelme szempontjából kiemelten fontos: senki ne szerezzen tudomást a Hivatalhoz való kötődésről. Azonban az ún. központi állományban szolgálatot teljesítő kollégáink esetében nem az a titok tárgya, hogy hol dolgoznak, hanem, hogy konkrétan mivel foglalkoznak.
A Hivatal széles körben biztosít szakmai előmeneteli lehetőséget és támogatja az állományt a magasabb beosztáshoz szükséges képesítési követelmények megszerzésében.
Az előmenetellel kapcsolatos szabályokat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény tartalmazza.
Mind az iskolarendszerű képzéseket, továbbképzéseket; mind az iskolarendszeren kívüli olyan képzéseket, melyek a szolgálat ellátásához szükségesek. A Hivatal életében ugyanakkor kiemelt jelentősége van a nyelvtanulásnak, ezért erre is lehetőséget biztosítunk: Hivatalon belül, munkaidőben és Hivatalon kívül egyaránt.
Munkánk jellegére tekintettel a home office lehetősége nagyon korlátozott és főszabály a Hivatalon belüli, vagyis a jelenléti munkavégzés.
Nem, önmagában a szemüveg használat nem befolyásolja a felvételi eljárást, ugyanakkor szükséges egy évnél nem régebbi szemészeti lelet bemutatása. Az egészségügyi alkalmasságról – ami beosztásonként változhat – az alapellátó főorvos dönt a hivatásos állományú munkatársak egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló utasításban meghatározottak szerint.
Nincs.